12.396 - A Magyarok Szövetsége nyilatkozata az államfő ügyében

A Magyarok Szövetsége nyilatkozata az államfő ügyében

nagylaszloattila, 2012, április 2 - 13:48

A Magyarok Szövetsége nyilatkozata az államfő ügyében.

Eddig is nevetséges volt az, hogy egy olyan rendszer, amely fennen hirdeti a népszuverenitást, nem tartja elég érettnek a szavazópolgárait arra, hogy közvetlenül válasszanak államfőt.
Szövetségünk nyíltan kiáll amellett, hogy az intézmény teljes politikai lejáratását csak úgy tudja elkerülni, ha a KÖZVETLEN NÉP ÁLTALI ÁLLAMFŐ VÁLASZTÁST vezetnek be!
Javasoljuk, hogy az alaptörvényt azonnal módosítva fogadják el Szövetségünk alábbi, kiérlelt javaslatát, amely közel két éve ismert a politika számára, s amely az internetes társadalmi vitára bocsátott alaptörvény tervezetünknek egy olyan eleme, amelyet közvetlen társadalmi javaslatok alapján szerkesztődött bele. (az aláhúzott szövegrészt a Fidesz is beemelte az alaptörvényébe)

"37.§
(1) Az Államfő a közjogi hagyományunk Szent Koronája után a legfőbb közjogi méltóság, s azt a szerepet illetve hivatalt tölti be, amelyet a magyar történelem folyamán a mindenkori nádor viselt az uralkodó távollétében.
(2) Magyarország Államfője a Szent Korona legmagasabb szintű képviselője a bel- és külkapcsolatokban. Az Államfő elnevezése az államformáról szóló népszavazás függvénye.
(3) Az Államfő gondoskodik az alkotmány tiszteletben tartásáról, döntései útján biztosítja a közhatalom rendezettségét, valamint őrködik az államszervezet alkotmányos működése felett.
(4) Az Államfő őrködik az állam és a Szent Korona szuverenitása és biztonsága, területi sérthetetlensége és oszthatatlansága, továbbá az államközi szerződések megtartása felett.
(5) Államfővé az a választójoggal rendelkező személy választható, aki erkölcsileg feddhetetlen, egyéni életútja és szaktudása alkalmassá teszi erre, s a 31§ bekezdéseinek megfelel, valamint pályázatából kitűnik, hogy rendkívüli adottságokat, előrelátást és felelősségtudatot bizonyított.
(6) Az Államfőt a nemzettest akaratnyilvánításra jogosult és kötelezett tagjai közvetlenül választják."

A magyar közjogi gondolkodás egészen a német, majd szovjet megszállásig erős államfőben és mellérendelő közhatalmi megosztásban működött. Az utolsó legitim magyar állam esetében elképzelhetetlen lett volna az, hogy az államfő (kormányzó) bármilyen erkölcsi hibát vétsen, s azonnal ne mondjon le. A hatalmi ellensúlyt azonban nem úgy kell elképzelni, hogy olyan államfőt válasszon a társadalom, aki elfogadható a bal és jobb oldalak pártpolitikai csapatainak, hanem olyan feddhetetlen személyre van szükség aki a nemzet egységét oly módon képviseli, ahogy azt a javasolt alaptörvény szövegben meghatároztuk:
"(5) Államfővé az a választójoggal rendelkező személy választható, aki erkölcsileg feddhetetlen, egyéni életútja és szaktudása alkalmassá teszi erre, s a 31§ bekezdéseinek megfelel, valamint pályázatából kitűnik, hogy rendkívüli adottságokat, előrelátást és felelősségtudatot bizonyított."

Kultúrállamokban a fenti szabályzás semmiféle aggodalmat nem váltana ki sem egyik sem másik oldalból, de az ügynökök által behálózott magyar viszonyok közt erre számíthatunk.

Szövetségünk az államfői posztra való alkalmasság megállapítását így képzeli el:

"(1) Az államfői jelöléshez legalább 50.000 választópolgár ajánlása szükséges.
(2) Az államfőt 10 évre választják, az általános, egyenlő és közvetlen, titkos választójog alapján, a leadott érvényes szavazatok többségével.
(3) Államfővé az a választójoggal rendelkező személy jelölhető, aki erkölcsileg feddhetetlen, egyéni életútja és szaktudása alkalmassá teszi, valamint a 31§ bekezdéseiben foglaltaknak megfelel, s jelölését megelőzően kizárólag magyar – esetleg utódállami és magyar – állampolgársággal rendelkezett, s titokban sem kötődik egy párthoz sem.
(4) Az Államfő választását a felsőház elnöke tűzi ki a hivatalban lévő Államfő megbízatási idejének lejárta előtt legalább 30 nappal.
(5) Amennyiben az Államfő megbízatása a hivatali idő lejárta előtt, az 54.§ (1) bekezdés b-g pontjaiban foglaltak szerint szűnik meg, a felsőház elnöke a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül kiírja a választást. Az első és második fordulót, a megbízás megszűnésétől számított 60-90 napon belülre kell kiírni, munkaszüneti napra, az (1) (2) bekezdésben foglaltak szerint.
(6) Az államfő jelölésére önkormányzat, civilszervezet, egyház, szakszervezet, egyetem, tudományos intézmény, valamint önjelölés esetén magánszemély is jogosult.
(7) Az ajánlások OVB-nek történő leadása után az államfő jelöltek benyújtják pályázataikat a felsőház elnökének, aki azokat köteles az Ogy. honlapján 3 napon belül nyilvánosságra hozni. A nemzeti köztelevízió a választások előtt 60 nappal meghirdeti a pályázók nyilvánosan kisorsolt részvételi beosztásával, államilag közvetíteni rendelt vitaesteket. Semmilyen más természetű reklámot, vagy megjelenést a törvény nem engedhet az államfő választás kapcsán."

Szövetségünk a teljesség igénye nélkül, s csak a jelölő szervezeteknek szóló ajánlásként a következő személyeket tartja alkalmasnak arra, hogy államfő jelöltek legyenek.( ha egyébként megfelelnek a fenti törvény tervezet feltételeinek, tehát pl. nem tagjai pártnak!)

Rácz Sándor, az 1956-os Munkástanács elnöke, Ángyán József prof., Andrásfalvy Bertalan, Balczó András olimpikon, Csath Magdolna közgazdász, Jankovics Marcell , Kocsis István író, Molnár V.József, Papp Lajos, Pápai Szabó György, Raffay Ernő, Tanka Endre, Tóth Zoltán József, Varga István, Vezér-Szörényi László, Szeszák Gyula, Magyaródy Szabolcs, Horkovics Kovács János, Házik Zoltán és Geönczeöl Gyula (felvidék) Rácz Szabó László (délvidék) Varga Béla (Kárpátalja), Tőkés László, Patrubány Miklós és András Imre (Erdély) Hegedűs Lóránt (ref. püspök), Bábel Balázs (kalocsai érsek), Bencze Izabella, Szalay Zsuzsanna, Szörényi Levente, Dr. Molnárfi Tibor közjogász, Dr. Éger István és Dr. Nagy Attila orvosok, Eva Maria Barki ügyvéd, Fekete Pál, Jelenszky István filmrendező, prof. Bokor Imre ezredes, Vértesaljai László, Fáy Árpád, Zétényi Zsolt, Samu Mihály jogtörténész, , Völgyesi Miklós és Kollár Lajos büntetőjogászok, Szántai Lajos, Simó József, Betlen Farkas, Molnár Tamás, és végül Bégány Attila, Madari Tibor, Léhmann György ügyvédek